Biztosan találkoztatok már azzal, hogy hirtelen elönt sokféle vegyes, akár ellentmondó érzés egy hír hallátán, egy régi ismerős felbukkanásakor, vagy egy nem várt hívás során.
Ilyenkor előfordulhat velünk, hogy nem jönnek a megfelelő szavak, vagy teljesen mást mondunk, és más tükröződik rajtunk.
A mindennapokban fontos, hogy az érzelmeinket kézben tudjuk tartani, és irányítani tudjuk őket, amiben segítségünkre lehet az ún. Belső csoport modell. Az önazonos viselkedés mindenki számára fontos.
A modellt Friedemann Schulz von Thun német pszichológus alkotta meg, aki visszavonulásáig a Hamburgi Egyetem professzora volt, fő szakterületei az interperszonális és az intraperszonális kommunikáció. A modell a pszichoterápia különböző irányzatait vegyíti, és az emberi személyiség dinamizmusára helyezi a hangsúlyt, egy mélyebb önismeretre sarkall minket a modell használata.
Hagy mutassam be nektek a modellt az Agymanók című rajzfilmen keresztül:
A sztori azt szemlélteti, hogy mindenki fejében van egy hatalmas irányítóközpont, ahol 5 agymanó a főnök, és ők irányítják, hogy mikor, hogyan reagálunk az egyes helyzetekben. A mesében az 5 manó: Derű, Bánat, Undor, Majré és Harag. Schulz von Thun tulajdonképpen őket nevezi a Belső csoportnak.
Az agymanók főszereplője Riley a szüleivel egy új városba költözik. Új iskola, új osztálytársak, új találkozások, új minden is. Amikor az első hét után, este a szüleivel vacsorázik, és megkérdezik őt, hogy milyen az iskola, akkor az arca ellentmondásos érzéseket tükröz, és mégis azt mondja, hogy jó nagyon jó.
A következő képen látjuk, hogy az agyában, a vezérlőközpontban ott van az 5 manó, és próbálja mindegyik érvényre juttatni az akaratát, az irányítópult felett veszekednek, össze-vissza lökdösik egymást, és egy hatalmas zűrzavar alakul ki. Az agymanók veszekedése és az ebből adódó nem egységes érzések látszódnak Riley arcán. Röviden, Riley-t felzaklatta az új helyzet, a sok új élmény, belül zavarodott, és nem tudja, ezt hogyan kellene átadnia a szüleinek.
A Belső csoport alap tézise az, hogy a különböző törekvések és zavarok mindannyiunkban a belső csoportunk tagjaiként foghatóak fel– úgy, mint az agymanók-. Ennek következtében minden embernek megvan a saját több tagból álló egyedi belső csoportja, amely a helyzettől, a szituációtól és a személyünktől függően lép fel. A csoporttagok ellent is mondhatnak egymásnak, össze is foghatnak, de ez sokszor vezethet oda, hogy az ember kívülről tekintve zavarosan és ellentmondásosan lép fel. Ezért fontos, hogy a belső konfliktusokat úgy oldjuk meg, hogy megértsük és integráljuk a saját belső csoporttagjaink üzeneteit, igényeit, és ezáltal találjunk olyan megoldást, amely az egész belső csoport számára elfogadható.
Az önismeret, a coaching segítségünkre lehet abban, hogy idejében felismerjük egyes helyzetekben a saját belső csoporttagjainkat annak érdekében, hogy tudjunk önazonosan reagálni olyan helyzetekben is, amelyek kibillenthetnek bennünket az egyensúlyi állapotunkból.
A belső csoport modell ugyan egy pszichológiai tézis, amely nagyon jól alkalmazható coaching ülések során is. Ha mélyebb önismerettel rendelkezünk, akkor akár otthon is meg tudjuk figyelni magunkat, és tudjuk gyakorolni a modell használatát.
A modell elsajátítása segíthet, hogy az önbizalmunk, a saját magunkba vetett hitünk stabil lábakon álljon!
Következő cikkemben ránézek, hogyan is tudjuk a gyakorlatban alkalmazni a modellt, egy példán keresztül bemutatom nektek a hatásait, eredményeit.
